„Kiegészíti a cserény háztáját a kétkerekû eleségtartó taliga, a cserényhez ragasztott lószárnyék a nyerges lovak részére, körülötte az õrzõ ebek, a macska, a majorság. A cserény újabban 8-8 nap múlva költözködik odább a trágyázás kedvéért. Gazdája a fõszámadó, ki a gondjaira bízott gulyáról itt-ott ma is kétfelé hasított pálczarovással számol be õszszel. A cserényhez, vagy a Hortobágyon a patkóalakú, nádkóvékbõl kötött, fölül nyitott, állandóan helyben maradó ú. n. vasalókhoz, vagy Túrkeve Ecseg-pusztáján a szintén nádból kötött, kúpalakú ú. n. kontyos kunyhóhoz tartoznak a csikósok is, a pásztorság virága, népdalaink ismert hõsei. Lobogós ingben, gatyában, széles, felhajtott peremû kalapjukkal, a melléje szúrt makrapipával, a gatyakorczban sallangos bõrzacskójukkal, hátukra vetett karikással, szõrén ülve a vágtató lovon, a mint a ménest terelik, vagy ügyes dobással pányvát vetnek ki: ki ne ismerné õket képbõl?” (Forrás: http://mek.oszk.hu/13400/13440/)
Kontyos kunyhó (Túrkeve: Ecseg-Pusztán)